Korunk kommunikációja a vizualitás irányába mozdult el mind számszerűségében, mind intenzitásában. Soha ennyi képi elem és kommunikációs stratégia nem vett részt az üzenet közvetítésében. A közléseket vizualitásra váltó tipográfia műfaját az egyre gyorsuló kommunikáció igénye és az információrobbanás átformálta, egyben fel is szabadította a klasszikus tipográfia stiláris rendje alól, megszüntette korlátait. Mindezt technológiai és szemléletbeli változások is generálták. A szöveg — alkalmazkodva a megváltozott helyzethez — maga is képként bukkan elő. Így a szövegolvasás képessége mellé ma a képolvasás készségét is el kell sajátítanunk a hatékony, korszerű kommunikáció érdekében.
De a tárgy- és célszerűségtől való eltávolodás a tipográfia gyakorlatában sem adja meg a feltétlen, mindentől független felszabadulás élményét. Létrejön egy burjánzó forma- és módszergazdagság, ami létrehoz egy metanyelvet, melyben a végtelen számú résztvevő evidens egyszerűséggel és változatossággal tud kommunikálni egymással egy időben. Ezért cserébe viszont egyféle egylényegűség részeseivé is válunk, amit hívhatunk divatnak, trendnek, korszellemnek, de szabadságnak kevésbé.
Ebben a százarcú egyféleségben mégis meg kell találnunk és megmutatnunk a lehetséges alkotói önállóságot. Az innovációra való hajlandóságot, a kísérletezés bátorságát kell összeegyeztetnünk a szakmai tisztességgel. Az egri Média és Design Tanszék oktatói közössége ezek mentén próbálja hallgatóiban felkelteni és fenntartani azt az örök kíváncsiságot, amely feltétele a befogadásnak, és az új formák keresésének is. Ugyanakkor mindig szem előtt tartjuk a felelősségteljes önálló munka igényét, de az ebből fakadó örömöt is, legyen szó akár tipográfiáról, akár más tervezőgrafikai műfajokról, akár bármilyen vizuális megnyilvánulásról.