Tipózóna /4/

A fikció és a realitás viszonyát témául választó kiállítás katalógusának az előszava miről is szólhatna leginkább, mint egy elképzelés megvalósításának lehetőségeiről és valóságáról? Mert a most realitása az, hogy újra itt a Tipózóna. Az évekkel ezelőtti elképzelésből ismét valóság lett, holott erre az elmúlt két évben csak vágyakozhattunk. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik lelkes létrehozói, résztvevői és segítői a gondolatnak. Legyenek azok maguk a meghívott egyetemek, azok hallgatói és oktatói, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger város döntéshozói, munkatársai vagy magánszemélyek. És persze rengeteget köszönhetünk ebben a munkában – az ezidáig rendelkezésünkre bocsátott térnek –, az egri Templom Galéria terének is, ami jelentősen hozzájárult szuggesztív miliőjével ahhoz, hogy egy egyedi, összetéveszthetetlen kép társuljon a Tipózóna brandhez. Az eredeti Tipózóna elképzelés, a meghívottak körében, valamint a kiállított művek számában is jelentősen megnövekedett a kezdethez képest. Ismertté vált és talán nem szerénytelenség azt gondolnunk, hogy fontossá is, nem csak nekünk a szervezőknek, hanem mindazoknak, akik a vizuális kultúra és azon belül a tipográfiai megjelenés új, visszatérő kísérleteinek bemutatását várják az eseménytől. Öröm látni, hogy egy valamikori kávéházi beszélgetésen felvetett fikció az évek során a sokak által befektetett munkának, együttgondolkodásnak eredményeként hogyan vált folytonosan visszatérő realitássá. 

A 2020-as eredeti tematika, a fikció fogalma, a maga egyszerű és egyszerre sokrétű mivoltában is értendő. Ami az “elképzelés” vagy a “sci-fi” szokásos primer jelentésétől az “álmokon” és a “feltételezéseken” át a “konteóig” és a “mémig” is terjedhet, vagy ellenkezőleg, csupán a lényegre koncentrálva, az információ hitelességének kérdéséig vezet. Függ attól, hogy alkotóként ki, mit gondol magához közelebbnek vagy fontosabb problémafelvetésnek. És persze emellett a manapság eléggé terhelt fogalom mellett – mint mindig – ott van a tipográfia mint a megjelenés formai követelménye! Ráadásul fekete-fehér formában! Eger város és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem együttműködésének köszönhetően, idén 2022 tavaszán lehetőségünk nyílt, hogy a világjárvány miatt elmaradt kiállítást és katalógust pótoljuk, ugyanakkor fontosnak tartjuk aktualizálni a kiállítást és az egyetemek jelenlegi hallgatóinak is megadni a lehetőséget a részvételre. Az aktuális pályázat és a kiállítás témája a METAVERZUM. 

Magát a metaverzum szót 1992-ben alkotta meg Neal Stephenson a Snow Crash című cyberpunk regényében. A jövőbeli virtuális valóság neveként egy olyan háromdimenziós virtuális teret jelölt, ahol a felhasználók avatárjai hasonlóan élhetik az életüket, mint a valóságban. A metaverzum napjainkban formálódó koncepciója egy megosztott, virtuális világ, amit a felhasználók számos platformról érhetnek el. Virtuális avatárjaink egy olyan online univerzumban tudnak kapcsolatba lépni egymással, amely több különböző virtuális teret egyesít. Talán ez lesz a létezésünk jövőbeli változata. Ismeretlen lehetőség, a találkozás, a munka, a szórakozás tere. S mi a helyzet a meta-tipográfiával? Ez a fikció része vagy már a valóság? 

Belátjuk, hogy a fikció, a metaverzum és a tipográfia ilyen módon való összekapcsolása nem tűnik egyszerű feladatnak. De reményeink szerint, talán pont ez a nehéznek tűnő feladat ad egyféle elszántságot és bátorságot is az új, az eddigiektől eltérő, a konvenciókat megkérdőjelező megoldások keresésére. Amire garancia lehet a feltörekvő új hallgatói nemzedék és az őket tanító mesterek közös kíváncsisága, kísérletező kedve, az újra és a változóra vonatkozó lankadatlan figyelme is. Abban viszont biztosak vagyunk, hogy ez a figyelem és kíváncsiság az alkotó energiákkal együttműködve olyan erőket szabadít fel az alkotásokban és a munkákat néző érdeklődőkben, amelyek nemcsak a szakmai kérdésekben adnak lelkesítő élményt, hanem egyféle hasonlatként az emberi létezéshez is erőt adnak és az itt bemutatott elképzeléseknek köszönhetően a sokféle létezés szabadságának valóságát is megadják nekünk.

A kiállítás az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Média és Design Intézetének szervezésében, az Egyetem valamint Eger Megyei Jogú Város támogatásával valósul meg.

habil. Csontó Lajos és Süli-Zakar Szabolcs DLA
a kiállítás kurátorai