A betű él – nem statikus, és sosem lesz teljesen „kész”.
A kortárs tipográfia képes élő rendszerként viselkedni: alkalmazkodik, reagál, növekszik. Ahogy a természeti tényezők reflektálnak a környezet változásaira és lenyomatot hagynak, úgy a betűk is folyamatos átalakuláson mennek keresztül. Struktúrájuk, vastagságuk és ritmusuk egy dinamikus folyamat részei, amelyben a forma nem végleges, hanem egy spektrum eleme, egy nyitott, bővíthető rendszer. A betűk többé nem csupán vizuális eszközök, hanem viselkedési formák lenyomatai: nemcsak közvetítenek, hanem reagálnak is – így egy élő, adaptív nyelv részeit képezik – torzulnak, növekednek, változnak. Vastagságuk ritmussá válik, szerkezetük mozgásba lép, a betűforma pedig viselkedni kezd.
A tervezési folyamat nem zárul le – mozgásban marad.
Vaski Flóra Dorottya
tervezőgrafikus, oktató, METU
Ha az ember maga létező (talán más létezőből származóan), akkor mindaz, amit létrehoz, szintén a létezés körébe tartozik. Az emberi alkotások nem esnek kívül a valóságon, hanem annak folytatásai. Részt vesznek a lét folyamatos változásában, bizonyos értelemben „élnek”. Nem állandóak. Fizikailag elhasználódnak, átalakulnak, megsemmisülnek. Értelmezésük, kulturális szerepük korszakonként, vagy kontextustól függően változik. Talán kiszámíthatatlanul, véletlenek sorozata okozza a mi és alkotásaink folyamatos változását, de lehet, hogy vannak tényezők, amik ok okozat alapon kényszerítik ki a változásokat és képesek vagyunk bizonyos helyzetekben szabad döntést hozni, vagy esetleg mindannyian és minden általunk megalkotott dolog „élete” determinált, és egy ismeretlen létező szerint szükségszerűen következik. Van-e szabad akaratunk, vagy csak részlegesen van, vagy csak azt hisszük hogy van? Az ember alkotó szubjektum, vagy maga is csak egy nagyobb folyamat része? A sors börtön?
Gál Krisztián
tervezőgrafikus, oktató, METU
A sötét anyag teret adott az élet lehetőségének — ebből a táguló térből születtünk mi is. Heidegger szerint ebben az univerzumban nem kívülálló megfigyelőként, hanem a létbe beágyazott létezőként értelmezni próbáljuk a minket körülvevő világot.
Az írás és a gondolkodás a természet formáiból kivont absztrakcióként rendszereket hozott létre, amelyekben a világ olvashatóvá vált, jelenti ki Ferdinand de Saussure.
Tervezőként ezeknek a rendszereknek a határain túl újra a táguló tér felé fordulunk, hogy új világokat és új jelentéseket hozzunk létre.
Péter András László
tervezőgrafikus, oktató, METU
A TIPOZÓNA 6 című kiállítás megrendezésére és katalógus készítésre című és 507106/14563 azonosító számú projektet a Nemzeti Kulturális Alap Vizuális Művészetek Kollégiuma támogatja.
www.nka.hu
A TIPOZÓNA 6. – kiállítás és nemzetközi konferencia megvalósításának támogatása szakmai program megvalósítását 2026. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta